Milyen is az önérvényesítő vagy más szóval asszertív kommunikáció?

Az önérvényesítő kommunikáció egy hatékony eszköz, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy kifejezzék igényeiket, véleményüket és érzéseiket másokkal szemben, miközben tiszteletben tartják mások jogait és érzéseit. Az önérvényesítő kommunikáció segít az embereknek megerősíteni az önállóságukat, növelni az önbizalmukat és egészséges kapcsolatokat építeni.

Mitől olyan veszettül nehéz “rendesen” kommunikálni?

Lássunk néhány okot amiért nem jön zsigerből az ilyen fajta “beszéd”:

1. Sokunknak és gyakran nehézséget okoz az önérvényesítő kommunikáció, mert félünk a konfliktustól, aggódunk a másokkal való konfrontációtól vagy attól tartunk, hogy elutasítanak bennünket. 
2. Hajlamosak vagyunk elnyomni az érzéseiket vagy beletörődni a helyzetbe, hogy elkerüljük a konfrontációt. Az önérvényesítő kommunikáció megtanulása és alkalmazása azonban segít mindenkinek áthidalni ezeket a nehézségeket, és kiegyensúlyozottabb és egészségesebb kommunikációt kialakítani.

Mit tehetünk kommunikációnk javítása érdekében?

Számos könnyen elsajátítható eszköz áll rendelkezésünkre, hogy megtanuljuk az önérvényesítő kommunikációt. 

1. Az egyik ilyen eszköz a „megfigyelés-tapasztalat-érzés-szükséglet” formula, amely segít strukturálni az üzeneteket. Ez azt jelenti, hogy a kommunikáció során először megfigyeléseket teszünk, majd kifejezzük az általunk tapasztalt érzéseket és az ezek mögött álló szükségleteinket. Ez a megközelítés kevésbé támadó és inkább konstruktív kommunikációt eredményez.
2. Egy másik hasznos eszköz a határok kijelölése és az „igen-nem” mondás gyakorlása. Az embereknek fontos megtanulniuk határokat kijelölni, és határozottan kimondani, hogy mi az, amit el tudnak fogadni és mi az, amit nem. Az „igen-nem” mondás segít az embereknek kiállni az igényeikért és véleményükért anélkül, hogy aggódniuk kellene a másokra gyakorolt hatás miatt.
3. Visszajelzések adása és fogadása az empátia és tisztelet jegyében: Az önérvényesítő kommunikációban fontos az empátia és a tisztelet is. Az embereknek meg kell tanulniuk meghallgatni és értékelni a mások szempontjait, valamint nyitottaknak kell lenniük a konstruktív visszajelzésekre. Az empátia és a tisztelet hozzájárulnak a pozitív és kölcsönös kommunikáció kialakításához.

Milyen konkrét használható eszköz vagy módszer áll rendelkezésünkre, amit azonal bevethetünk?

1. „Én-üzenetek” használata: Kifejezni a saját érzéseinket és szükségleteinket azáltal, hogy az „én” helyett az „ő” vagy a „te” kifejezést használjuk.

2. Aktív hallgatás: Figyelmesen meghallgatni másokat, megérteni őket és tiszteletben tartani a véleményüket.

3. Testbeszéd figyelése: Tudatosítani a testbeszédünket, és biztosítani, hogy az illeszkedjen az üzenetünkkel.

4. Gyakorlás és visszajelzés kérés: Gyakorolni az önérvényesítő kommunikációt a mindennapi helyzetekben, és kérni visszajelzést másoktól a kommunikációs stílusunkról.

Összességében az önérvényesítő kommunikáció fontos eszköz az emberek számára, hogy kifejezzék magukat, megerősítsék az önállóságukat és építsék a kapcsolataikat. Az elsajátításához gyakorlás és tudatos figyelem szükséges.

Az embereknek tanácsolhatjuk, hogy legyenek nyitottak a fejlődésre, gyakorolják az önérvényesítő kommunikációt a mindennapi életben, és kérjenek visszajelzést másoktól, hogy javíthassák a kommunikációs képességeiket.

Marianne Williamson szerint: „Nem a félelem az, ami leginkább félelmetes. A legnagyobb félelem az, hogy hatalmasabbak vagyunk, mint ahogy azt elképzeltük.”

Kép: freepik.com